16. IVV Olimpia Aix–en Provence 2019.10.13-2019.10.20.
A KEM Természetjáró Szövetség és tagszervezetei 6. alkalommal vettek részt IVV Olimpián, melyet idén Franciaország Aix-en Provence-ben rendezett.
Kezdem azzal, hogy nagyon készültem erre az olimpiára! Miért is? Eddigi tapasztalataim alapján az IVV Olimpiák mindig különleges élményt jelentettek. Mindig is azt hangoztattam, hogy az IVV-nek egyik vonzereje, hogy olyan helyeket mutatnak be, amit a helyiek jól ismernek, nekünk turistáknak, természetkedvelőknek kedvet csinálnak ahhoz, hogy a környéküket jobban megismerjük, ne kelljen bogarászni a térképet, hogy merre menjünk, mit nézzünk meg? Megszervezik a túrákat, ezzel is lehetőséget adva arra, hogy szabadidőnket, szabadságunkat olyan tartalommal töltsük meg, ami nekünk a legjobban megfelel. Mindegyik IVV Olimpián voltak emlékezetes pillanatok, események, sőt nehézségek is, amire hol anekdotázva, hol nevetve emlékezünk vissza.
Mi természetjárók úgy érzem „mindenevők” vagyunk, a túra és kultúra ugyan úgy vonz bennünket, mint a hegyek, a tengerpart, vagy a pihenés és a gyaloglás. Szeretjük aktívan eltölteni szabadidőnket. Lehet erre alkalmasabb hely, és lehetőség annál, hogy az olasz és francia Riviérán keresztül utazva Provance-ban vegyünk részt a 16. IVV Olimpián? Úgy éreztem ezt még meg kell csinálni, egyedül nehezebb nekivágni egy ilyen útnak, és különben is úgy az igazi, ha van kivel útközben megosztani hol, és milyen szépeket látunk. Csábított a lehetőség, vonzott a táj, és az olimpia.
De nemcsak engem, a KEM Természetjáró Szövetség tagszervezetei is partnerek voltak az utazásban, lebonyolításban egyaránt. A Tatabányai Volán SE 23 fővel, a Tatabányai Vulkán TSE 11 fővel, Bakony TE 7 fővel, jelentkezett az utazásra, de jöttek IVV túrázók Sopronból, Székesfehérvárról, Budapestről …., végül is 50 fő részvételével állt össze a csapat. Ebben a létszámba benne van az IVV/EVV Konferencia résztvevője, hiszen az IVV vezetősége összekapcsolta nemzetközi konferenciáját az olimpiával.
A program adott, az út oda hosszú, de valami csodás lehet! Sikerült összeállítani a programot, az idő mindvégig kevésnek bizonyult a látnivalókhoz képest. Próbálkoztam repülős utazással, de túl húzós volt az ára, és akkor kimarad a Riviéra, nehezebb az ottani mozgás csoporttal. Maradt a busz, és a hosszú utazás, megvan a szállás, az indulási időpontok, „vasárnap hajnalban induljon a nagy kaland!”
Írtam legutolsó levelemben. DE NEM ILYEN KALANDRA GONDOLTAM!!
Újratervezés, újratervezés és megint újratervezés!
Vasárnap hajnal: mindenki időben megjött, felpakolva várjuk a buszt! Busz nincs sehol! Telefon van, telefonálunk – nem veszi fel a gkv, nem értem, fázunk, telefon Lavagnába az iroda vezetőjének, hol a busz? Hajnali 5.00 óra? Kiderült balesetet szenvedett idejövet, sem a busz sem a gkv nem alkalmas a további utazásra.
Újratervezés! El kell jutni Provance-ba, másik busz kell, de ma már nem érünk el Lavagnába, délután nem indulhatunk, egyfolytában nem tehetjük meg az 1600 km-es utat, az autóbuszvezetőknek pihenni kell! De kedd délután megnyitó! Döntés: hétfő hajnalban veletek ugyanitt!
Hétfő: „levendula, bor és fűszerek” – vár bennünket, és nem utolsó sorban a Riviéra…..Indulunk!
egy nap elveszett! Pihenéskor Szlovéniában fánkoztunk! Óriási méretű és finom volt, a teraszról pedig csodás kilátás várt bennünket.
Este 8.00 óra körül megérkeztünk a tranzitszállásra. Program szerint vacsora után egy kis séta a városban, tengerparton. Esik az eső! Sötét van, de azért menjünk le a tengerpartra. Az eső elállt, igaz hogy a tengerpart kihalt, vége a szezonnak, de mi itt vagyunk! Telefonokkal világítva keressük a szebbnél szebb kavicsokat, hullámzik a tenger, de nem érezzük a szelet! Azért voltak bátrak, akik cipőjüket levéve hagyták, hogy lábukat simogassa a tenger vize!
Kedd: reggeli után indulás tovább! Esik! Genova: nagyon esik! útközben Idegenvezetőnk elmondja milyen kék a tenger, miért azúrnak nevezik, de nincs idő lemenni a tengerpartra, de nincs is értelme, mert rendkívüli időjárás van, és hiába tudjuk hogy San Remo a napsütés és a virágok városa, csak a sok fóliát látjuk az autópályáról. Majd visszafelé megállunk! Délután 3 óra körül megérkezünk Aix-en Provance városába, elfoglaljuk a szállást, fel a pólókat és irány az IVV Olimpia megnyitója.
Már nagy volt a nyüzsgés a La Rotonde –n, amely minden városnéző sétának a kiindulási pontja, és így a mi gyülekező helyünk is. A budapesti Sali Gábor már várt a Hungary táblával és a magyar zászlóval, amit a rendezők biztosítottak a magyaroknak. Sali Gáborról annyit, hogy rendületlenül gyűjti a kilométereket, a pontokat, és az élen jár a listán . Ő volt velünk az előző olimpiákon is, de egyedül ő jutott el Kínába , Chengduba, csatlakozva az osztrákokhoz. Most is Luxemburg képviselőivel, vártak minket.
Bonyhádról 13 fő érkezett, Mányoki László vezetésével, aki a kezdetektől fogva szervezi és rendezi az IVV túrákat. Maga mögött tudhatja a Pilseni, az Észtországi, Dél Tiroli és Koblenzi Olimpiákat is.
Nagy nemzetközi találkozó, barátkozás , 26 ország képviselőivel! Együtt vonultunk az észtekkel, a luxemburgiakkal a koreaiakkal a katalánokkal, és még a többi ország képviselőivel.
Koreában lesz 2021-ban a következő olimpia.
Sajnos az „Olimpiai falu” , a Mozart téren felállított sátrak kicsinek bizonyultak a megnyitó ünnepség helyszínének. Az eredeti kiírás szerint a közelben lévő Maurice David stadionban lett volna ez a rendezvény. Valami miatt megváltoztatták a helyszínt.
Arról tájékoztattak, hogy napi 2500 fő túrázott a rendezvény ideje alatt Provence vidékén.
Közben, míg mi utaztunk megtartották az Európai IVV Delegáltak Konferenciáját. Magyarország is képviseltette magát ifj. Horváth Zoltán által. . Elfogadták az EVV gazdasági beszámolóját, összegezték a 2018 évi Szicíliai Europiadét ( csalódás, kevés résztvevő, szervezési problémák), és megerősítették, hogy 2020 évben Dél-Tirol Sillian ad helyszínt a következő eseménynek, és már folynak az előkészületek .
Ezt tapasztaltuk, mert az osztrákok külön pavilonban kínálták, hirdették a jövő évi eseményeket, köztük az 5. Europiadét. A 6. Europiade 2022-ben Strassbourg.
Fontos tájékoztatás volt még, hogy nem valósult meg az EVV honlap, helyette megújul az IVV honlap, ahol minden ország eseménye megtalálható lesz.
Provence a szemnek és szájnak valóságos ingere- írja az úti könyv. Ennek tudatában vannak az olimpia szervezői is, hiszen olyan helyszíneken rendezték a túrákat mint Aix-en, Marseillei öblök, Cassis, Cezanne hegyének vidékén -Le Tholonet, Puylobier, A Durance folyó mentén, a szőlőültetvények és olajfák között . Sok helyszín, összesen 8, valamint sok sok túra 5 km-től a 42 km-es marathonig – összesen 21, a kerékpározással és úszással is számolva a 16. sorszámot viselő Aix-en Provencei Olimpián..
Az olimpiai egységcsomag (amit előzetes regisztráció után kaptunk) tartalmazta a túrákhoz szükséges hátizsákot, Olimpiai kiadványt, részletes túra térképpel, és az összes információval, bélyegző füzetecskét, vizeket, poharat …
Szerda: eredeti terv szerint Calanques volt az uticélunk, mégpedig vissza a tengerparton lévő természetvédelmi területre, Cassis-ba, csodás kis halászfalu, fürdőhely, sziklás strandok, az idő is jó.
A 6 km –es túrát választottuk, aki akar még, jó a víz, túra után akár meg is mártózhat.
A dombok beépültek, a lakott területen indul a túránk, gyönyörködünk a sziklákra épült házakban, a kikötő hajóiban, a parton lévő nyugalmat árasztó halászfalu életében. A tengerparton egymást érik a vendéglők, kávézók, kiülők, nemcsak turisták, de a helyiek is meg megállnak egy egy kávéra, egy kis pihenésre. Végig mentünk a tengerpart felett vezető túraútvonalon, csodás kilátással a tengerre, azt érezve, hogy ezért jöttünk! Az emberek fürdenek a tengerben, petangoznak a parkban, sétálnak a parton. Mi is!
Csütörtök: Irány Cezanne hegye, hiszen nincs még egy olyan művész aki jobban képviselné Provence fényeit, mint ő aki itt élt, és alkotott a Sainte-Victorie hegy lábánál. Aix en Provence fokozatosan ébredt rá a művész jelentőségére, ma már a főtéren áll a szobra, a mester nyomdokait követő utat alakítottak ki a városon keresztül „ C” jelzéssel.
A program szerint több túra közül választhattunk: itt vezet a Marathon 40 km 1284 m szintemelkedéssel, Tholonet 15 km –es kőrútja, innét indul Cezanne Trail 11 km, de a szintemelkedés 340 méter, végül is Puylobier 11 km-es útját választottuk „The Legionnaries Way”-t , ahonnét megcsodálhattuk a Sainte Victorie hegyet, különösebb szintemelkedés nélkül.
Szerettünk volna még ezen a napon Gordesbe, a sziklahátra épült településre, és a levendulamezőkre is eljutni, de sajnos az autóbuszunk mérete miatt, erre nem volt lehetőségünk.
Újratervezés! délután csináljuk meg Aix-en-ben a Cezanne körutat, amit péntekre terveztünk, és pénteken menjünk el a Marseillesi öblök túrára. Délutánra értünk vissza a városba, és mindenki egyénileg nézte meg a nevezetességeket, kinek, mire volt még energiája.
Péntek: sikerült engedélyt szerezni még egyszer a Calanque területén lévő Marseillei öblök túrára.
De nem tudunk ekkora (vagy ezzel) busszal a rövidebb úton menni, csak ha átmegyünk Marseilles városon az egyetemi városrészen található Luminy parkban lévő start és cél pontra.
Megyünk! Araszolunk, mi közben nézzük a várost, visszafele még több időnk van a csúcsforgalomban nézelődni! Buszból! Látjuk a kikötőt, a piacot, morajlik az ülések között: vissza kellene jönni ide legalább két napra! Így van , de most várnak az öblök , a sziklák! Amelyet Franciaország legszebb természeti csodái közé soroltak 2013-ban. A sziklamászók, a túrázók valóságos paradicsoma! Nem igazán vagyunk sziklamászók, de most megcsináltuk! Ha nem is kifejezetten sziklamászást, de fjordokhoz hasonló mészkőbe vájódó öblök szikláin mentünk le a tengerig, utána fel az egyik hegytetőn lévő kilátóig.
Lélegzetelállító mind a táj, mind a kilátás, és nem utolsó sorban mindenki korát és egészségi állapotát meghaladó teljesítménye! Hihetetlen élmény volt, 377 méter szintkülönbséget teljesítettünk!
Az volt az érzésünk, hogy mindent látni akarunk, de nem tudunk elég irányba nézni, hogy mindent szemügyre vehessünk!
Utolsó este Aix-en-ben. Kellemes nyüzsgés, mindenki a városban van, vacsoráznak, sétálnak , ücsörögnek az utca melletti vendéglők asztalainál!
Cours Mirabeau a provence-i sugárút , csatlakozunk a platánok alatt korzózó helyiekhez! Elmegyünk a Saint –Sauveur székesegyházig. Aix-ben van Victor Vasarelynek az op-art magyar származású megalapítójának a múzeuma is, és a Granet múzeum, és még megannyi látnivaló. Luxus és egyszerűség, tarka kulturális kínálat, építészeti kincsek és színes piacok egyvelege- nemcsak a franciák álmainak városa! De nincs több időnk itt, ami nagyon hiányzik!
És újratervezés!- hazafelé nem tudunk a Verdon kanyon felé menni, mert megint a busz mérete!
Sebaj! Be kell pótolni a francia Riviérát! De rossz az időjárási előrejelzés! Esőt jeleznek, sőt Genova környékén narancssárga riasztás van érvényben! Belemegyünk az esőbe! De meg kell nézni Nizzát, legalább a tengerparton jöjjünk végig ! Ne csak az autópályán! Erősködünk, de az időjárás nem kegyelmez! Megállunk Nizzában a parkolóban! Az eső szakad, az autóbuszvezető kijelenti hogy mehetünk! Ezt akartátok, nem? Kb. negyedóra múlva csendesedik az eső, nem áll el, de elindulunk. Elő az esőkabátokat, esernyőt, irány a tengerparti angolsétány, végig loholunk a piacon, hát nincs tömeg. Azt mondták, hogy Nizzában, ha nem viharos az idő, az óváros sikátoraiban akkor is van élet, hangulatos. Az volt, sajátos esős hangulat. Mindig féltem ettől, hogy az időjárás áthúzza minden számításunkat! De megnéztük!
Vacsorára értünk Lavagnába, még mindig esőben. Volt egy szülinaposunk, megköszöntöttük és másnap reggel hazaindultunk!
Viszontagságos út volt, mind az oda út, mind a hazafelé út. Ennek ellenére sok élménnyel jöttünk haza! Nem csak a helyek voltak csodálatosak, hanem a túratársak is!
Köszönöm mindenkinek a hozzáállását, a segítőkészségét és nem utolsó sorban a türelmét a nehézségek leküzdéséhez.
És akkor jöhet megint az újratervezés!
A16. IVV Olimpia lehetőséget adott arra, hogy feltérképezzük Dél Franciaországot, a természetjárás „svédasztala „ bőséges volt, hiszen a túrákból válogathattunk kedvünkre, de a tanulságot is le kell vonni belőle. Ez számomra az, hogy időt kell szánni rá, az időjárást , a balesetet nem tudjuk befolyásolni, de azt igen hogy kisbusszal, de csoportosan érdemes egyszer felkeresni azokat a helyeket amik most kimaradtak.
A szép túrákat azért nem felejtjük el ehhez szeretne hozzájárulni a KEM Természetjáró Szövetség és az IVV/EVV egy Oklevéllel, és az 50 km-t elismerő jelvénnyel. Fogadjátok szeretettel.
